A kiszállást nem futó ügylet közben találod ki. A belépés előtt dől el, minden mással együtt, utána pedig csak végrehajtod. Szinte minden kiszállási probléma valójában tervezési probléma, amelyet a lehető legrosszabb pillanatig halogattak.
Az irány eltalálását gyakorolják az emberek. A kiszállás dönti el, mennyit ért a helyes irány.
Igazam volt, és mégis veszítettem
RSI-jal és Vortexszel találtam egy tökéletesnek látszó belépőt, aztán elkapkodtam azt a részt, amely ugyanennyire számított. Rövidebb futamidőt választottam, mint amit a saját elemzésem indokolt.
Az árfolyam pontosan úgy mozdult, ahogy előre jeleztem. A pozícióm azonban egy rövid visszahúzódás közben már lezárult, mielőtt odaért volna.
Az irány eltalálása semmit sem ér, ha a kiszállás rossz, én pedig nagyjából két másodpercnyi gondolatot szántam a kiszállásra.
A legtöbb kiszállási hiba ilyen. Nem a piac rossz olvasata, hanem egy jó olvasat elpazarlása. Az elemzés húsz percet kapott, a kiszállás két másodpercet, és a számla mindig csak az utóbbin fizet.
Minden ügyletnek három kiszállás kell, nem egy
A legtöbben egy kiszállást terveznek, a profitcélt, és minden mást rögtönöznek. Egy teljes tervben három van, és mindhármat leírod, mielőtt kattintasz.
| A kiszállás | Mi ez | Mi dönti el |
|---|---|---|
| A cél | Ahol realizálod a nyereséget | A grafikon szerkezete. A következő szint, az előző csúcs, egy kimért mozgás |
| Az érvénytelenítés | Az a pont, ahol az ötlet már nem igaz | Megint a grafikon. Nem a számlád, és nem egy kerek szám |
| Az időalapú kiszállás | Amikor azért szállsz ki, mert nem történt semmi | A tézis. Ha a mozgásnak a nyitáskor kellett volna bekövetkeznie, és már ebédidő van, elmúlt az ok, amiért ott vagy |
A harmadikat szinte senki nem írja le, és meglepően sok pénz megy el rajta. Egy ügylet, amely se nem nyer, se nem veszít, akkor is kerül neked valamibe: spread, finanszírozás, és a figyelem, amelyet nem a következő setupra fordítasz. A „még nem ütötte ki a stopomat” nem ok arra, hogy bent maradj valamiben, ami már nem azt csinálja, amit vártál.
Mibe kerül valójában a nyerők korai zárása
Korán realizálni a nyereséget észszerűnek tűnik. A lekönyvelt nyereség valódi, a cél csak remény. Ez az érzés azonban egészen konkrét dolgot tesz a számaiddal, és érdemes leírva látni.
A nullszaldós (break-even) nyerési arányodat az az arány határozza meg, amelyet ténylegesen elérsz, nem az, amelyet terveztél. Ha tehát 2:1-es ügyletet tervezel, és rendszeresen csak a felét veszed ki, nem csökkentetted a kockázatodat. Megemelted a lécet, amelyet át kell ugranod.
| Ezt tervezted | Ezt veszed ki ténylegesen | Ekkora nyerési arány kell most a nullszaldóhoz |
|---|---|---|
| 2 × a kockázatod | 2 × kockázat | 33% |
| 2 × a kockázatod | 1,5 × kockázat | 40% |
| 2 × a kockázatod | 1 × kockázat | 50% |
| 2 × a kockázatod | 0,5 × kockázat | 67% |
Olvasd el az alsó sort. Annak a tradernek, aki 2R-t tervez, és rendszeresen csak a negyedét viszi haza, háromból kétszer igaza kell legyen, egy olyan stratégiával, amelyet arra terveztek, hogy háromból egy találattal is működjön. A stratégián semmi sem változott. Csak a kiszállások.
Ennek az egyetlen osztásnak a matematikáját a kockázatkezelés a tradingben lecke tárgyalja.
Miért szállsz ki újra és újra túl korán
Ezt már megmérték. Terrance Odean 10 000 brókerszámlát vizsgált meg, és azt találta, hogy a befektetők a nyerő pozícióikat 14,8%-os, a vesztes pozícióikat 9,8%-os arányban adták el, vagyis egy nyerőt nagyjából 1,5-szer nagyobb eséllyel adtak el, mint egy vesztest. A következő évben az eladott nyerők 3,4 százalékponttal teljesítettek jobban a megtartott veszteseknél.
Ez az ösztön tehát nem csak érzelmi. Fordított, drága, és szinte egyetemes. Attól, hogy tudsz róla, nem kapcsol ki, de megmutatja, mi ellen kell építkezned.
Általában három dolog hajtja:
- Az előző ügylet. Egy veszteség után a következő nyerőt korán zárod, hogy zöld legyen a nap. A nyereség méretét az előző ügyleted szabja meg, nem ez.
- A figyelés. Minél szorosabban figyelsz egy pozíciót, annál korábban zárod. Minden ellened szóló tick egy kis érv, és végül igazat adsz neki.
- Túl nagy a pozíció. Ha kényelmetlen a szokásos zajon át tartani, találni fogsz okot a kiszállásra. Ez kiszállásnak álcázott méretezési probléma.
Az, hogy a három közül melyikről van szó, számít, mert másként kell javítani őket, és a megkülönböztetésükről többet olvashatsz az érzelmek kezelése a tradingben leckében.
Részleges kiszállások, őszintén
Az első célnál egy részt kivenni, a többit bent hagyni a szokásos kompromisszum. Észszerű, de ingyenebédként árulják, és nem az.
Valójában attól lesz könnyebb tartani a pozíciót, ami sokat ér, ha az alternatíva az egész korai zárása. Ugyanakkor a legjobb ügyleteidet is lekorlátozza, pedig azok fizetik ki minden mást. Egy olyan stratégiát, amelynél a legjobb néhány eredmény viszi az egész évet, rosszul szolgál egy szabály, amely megfelezi őket.
Két feltétel teszi észszerűvé a részleges kiszállást: belépés előtt döntöttél róla, és elég naplózott ügyleted van ahhoz, hogy tudd, a nyerőid általában túlfutnak-e az első célon. Ha abban a pillanatban döntesz a részleges zárásról, amikor az ügylet pluszban van, az nem stratégia. Hanem a korai kiszállás, szebb csomagolásban.
Mikor helyes elmozdítani egy kiszállást
Nem minden igazítás gyengeség. A próba mindig ugyanaz: mi változott, a grafikon vagy az érzéseid?
| A lépés | Mit jelent általában | Ítélet |
|---|---|---|
| A stop kitolása, mert az árfolyam közel van hozzá | Egy ismert veszteségből ismeretlent csinálsz | Soha |
| A stop utánhúzása, ahogy az ügylet a javadra mozdul | Valódi nyereség védelme egy leírt szabály alapján | Rendben, ha a szabályt előbb írtad le |
| Korai zárás, mert a setup elromlott | A grafikon elvette az okot, amiért beléptél | Helyes, és egyáltalán nem korai kiszállás |
| Korai zárás, mert sokáig tart | Unalom | Ez időalapú kiszállás, tehát írd bele a tervbe, és ne rögtönözd |
| A cél kitolása, mert jól megy | Magabiztosságnak álcázott kapzsiság | Szinte soha. Azt az ügyletet vidd végig, amelyet megterveztél |
A harmadik sort érdemes kiemelni. Ha azért szállsz ki, mert eltűnt az ügylet oka, az nem fegyelmezetlenség. Épp erre való, hogy van okod. Egy kiszállást az tesz korainak, hogy az idegeiden kívül semmi nem változott.
Honnan tudod, hogy a kiszállás-e a problémád
Nem kell találgatnod. Ha vezetsz feljegyzést, a válasz két oszlop széles.
- Tedd egymás mellé az utolsó húsz ügylet „Tervezett kiszállás” és „Tényleges kiszállás” oszlopát.
- Számold meg, hányszor egyeznek.
- Ahol nem, írd le, merre tértél el: korán kiszálltál, vagy a terven túl tartottad.
Ha az eltérések többsége nyerők korai zárása, akkor a probléma az idegekben és a méretben van, nem az elemzésben. Ha vesztesek késői zárása, az a fordított probléma, és sürgetőbb. Ha a „Tervezett kiszállás” oszlop gyakran üres, akkor sosem volt terv, amelytől eltérhettél volna – ezt a legkönnyebb javítani, és ez a leggyakoribb.
A hogyan vezess kereskedési naplót lecke sablonjában pontosan ezért van benne mindkét oszlop.
Gyakori kérdések
Honnan tudom, mikor zárjam az ügyletet?
Amikor a három kiszállásod közül valamelyik bekövetkezik: a cél, az érvénytelenítési szint vagy az időkorlát. Ha egy ügylet közepén teszed fel ezt a kérdést, és egyik sem teljesült, az őszinte válasz az, hogy nem fejezted be a tervezését, és most fejezed be, nyomás alatt, kockán forgó pénzzel.
Meddig maradj egy ügyletben?
Amíg igaz az ok, amiért beléptél. Ez rövidebb idő, mint ameddig a legtöbben a veszteseiket tartják, és hosszabb, mint ameddig a nyerőiket. Ha a tézisedhez tartozott időtáv – és kellene, hogy tartozzon –, akkor az az időtáv a válaszod.
Mi történik, ha soha nem zárok le egy ügyletet?
Attól függ, mit tartasz. Egy részvénypozíciót korlátlan ideig tarthatsz, egyszerűen emelkedik és esik. Egy tőkeáttételes pozíció után minden nap finanszírozási költséget fizetsz, és ha elfogy a fedezet, lezárhatják helyetted, egy lejárattal rendelkező termék pedig lejáratkor magától záródik, akár készen álltál, akár nem. A közös szál az, hogy a döntés elmaradása is döntés, csak nem te hozod meg.
Fix célt vagy követő stopot használjak?
A fix cél azokhoz a stratégiákhoz illik, ahol a grafikonon van egy egyértelmű szint, amelyet célba lehet venni, és könnyebb tesztelni őket, mert a terv egyértelmű. A követő stop trendelő piacon illik, ahol a mozgás sokkal tovább futhat bármely előre megnevezhető szintnél. A rossz válasz az, ha ügylet közben váltogatsz a kettő között, így kapod meg mindkettő legrosszabb oldalát.
Röviden
Írj le három kiszállást a belépés előtt: hol veszed ki a nyereséget, hol halt meg az ötlet, és mikor szállsz ki, mert nem történt semmi. Aztán hajtsd végre őket.
A nyerők korai zárása nem csökkenti a kockázatodat. Csendben megemeli a szükséges nyerési arányt, amíg egy papíron működő stratégia a számlán már nem működik. Megfizettem ezt a leckét, és nem a belépő volt az, ami rossz volt.